Szép Napot Mindenkinek!!
Mit is mondhatnák a mai napról? A hangulatom a délelőtti órákban olyan volt mint az időjárás; hol szikrázóan sütött a nap, hol pedig beborult, fújt a szél... Gyűlölöm a pénteket, de ugyanakkor szeretem is. Egyrészt a hétvége "előjele", másrészt viszont addigra már hullának érzem magamat testileg, agyilag és lelkileg egyaránt...
Monesz barátnőmnek sem volt valami kicsattanó kedve, így hát ez rám is hatással volt...(a suliban általában egymás támaszai vagyunk)
Teltek az órák... azt hittem sosem lesz vége a napnak. De aztán történtek az események. Két fiú osztálytársunk "kedvet" akart nekünk csinálni a nap végére ami kicsit fordítva sült el... Azt tudni kell, hogy péntekenként (és általában is) én Monesz mellett ülök a leghátsó padokban, valamint a két fiú is akit említettem...Ilyenkor az órák lazán telnek, írni kell és persze figyelni, ha a tanár konkrétan a tananyagról beszél, de általában a pénteki napok jegyzeteléssel és beszélgetéssel telnek. Szóval tényleg próbáljuk túlélni az utolsó 4 órát, mindezt úgy, hogy közben munka is van.
(Rudi, Szabi) Nah...ha ez 2 ember egy napon, egyszerre hangolódik egymásra és a hülyülésre, akkor elszabadul a pokol... nem kell mondanom, meg is történt. Szabolcs ott kezdte kiverni a hisztit, miszerint szünet alatt valaki belenyúlt a kukós zacskójába és elvett belőle egy jó marokkal... kik voltak a gyanúsítottak? Hát a Monesz és én...ki más? xD Senki sem nyúlt bele szerintem, csak feltűnési viszketegségben szenved a gyerek :D Én nekem meg amúgy is ""jó"" hangulatom volt, (meg a halálom amúgy is amikor vádolódnak ilyennel-olyannal...) így hát szépen meg mondtam a magamét a Szabinak óra kellős közepén, amire nagyon megsértődött. Na de az igazság mindenkinek fáj... Beszóltam neki: "Igen Szabi! Mi vettünk ki belőle egy marokkal nyilván...nem is tudom ki az aki folyton mástól kéreget kaját és azt hajtogatja, "adsz? adsz?"..."... - huuu na itt aztán majdnem szétrobbant az idegtől a gyerek. xD És ezáltal mint egy óvodás, el kezdett minket dobálni kukóval, Rudi meg röhögött mint a tejbe tök, és persze, hogy ő is beszállt a kis "játékba".... mi meg a Monesszal nem hagytuk magunkat és vissza dobáltuk. A végére már poénnak is tűnt, de gondoltam, hogy baj lesz... Mondjuk bevallom, kétszer dobtam vissza amit rám dobtak, de a többit azt ők csinálták. Én azért próbálom követni az órát ha tudom...
Ezek hatására, egyszer csak megszólal tanár, hogy az utolsó padban lévő 4 személy takarodjon ki a teremből... Meglepődött mindenki, jogos volt, elismerem, ezáltal én álltam fel legelőbb, és szépen kivonultunk. 4 perccel később vissza mehettünk a terembe, leültünk és csináltuk a dolgunkat, teljes szégyenérzettel. A tanáron látszott, nem haragudott már, sőt, néha úgy tűnt, mintha lelkiismeretfurdalásosa lett volna amiért kiküldött minket. Főleg azok után, hogy velem akarta felszedetni szinte a földről a maradékokat. Megkérdeztem, hogy miért én szedjem fel a szemetet, ha engem/minket dobáltak? De nem akartam bántani a tanárt, csak mérges voltam a helyzetre, magamra is... Nekem ez volt az első olyan esetem mikor kiküldtek. Tök rosszul éreztem magamat....
Mikor a kedélyek javultak és lenyugodtak, már a tanár is poénkodott, rendes volt nagyon és segítőkész, hozzám is, pedig nem hiszem hogy megérdemeltem... :)
Közben a többiek is ott hülyültek, a Tomi folyton a " Bikicsunáj " szövegével nyögött bele az órákba, az volt az egyik kedvencem, az Ádám pedig szintén hozta a formáját, megállás nélkül magyarázott, és kötekedett. Na vajon kivel? Hát velem....Dorina így, Dorina úgy... Már a tanár is kiakad tőle, folyton az én nevem van a száján.....szerintem nem normális, de mindegy, neki is visszaszóltam xD... Szóval ez egy esze-veszett egy csapat....... nehéz néha "alkalmazkodni" hozzájuk. :) Nah de a másik poén az a Rudi volt...felébredt ő is... és remek hangulatot csinált pillanatok alatt...Megállás nélkül olyan hangokat adott ki a kezével, mellyel a pólója, hónalja alá nyúlt és az által adott ki pukizáshoz hasonló, emlékeztető hangokat.(nem tudom milyen taktika a mai napig sem).... A Monesszal majd meg haltunk a nevetéstől, a tanár egyszer még ráadásul az Ádámot is vádolta meg, hogy ne szórakozzon, holott csak nevetett és vörösödött, semmi köze nem volt hozzá....na ott már mindenki dőlt a röhögéstől... A tanár is próbálta leplezni, de nem ment neki, a tábla felé fordulva lehetett látni, hogy nevet és mosolyog. Az óra végére minden jó lett, nem voltak viták, ez inkább olyan viccesnek mondható nap végi óra volt. (4 is) . Tudom nem viselkedtem illemtudóan és megfelelően, váljon mentségemre, hogy rossz kedvem/kedvünk volt, péntek van, és elfáradtam én is. Jó volt kicsit nevetni is és rosszalkodni.(Megj: Amúgy jó kis közösség tud lenni néha ez a 10 emberből álló kis osztály, de hát minden ember más, és ez igaz :S )
Nem akartam megsérteni a tanárt... Többet remélem nem fordul elő... Hát hiába, belém szállt a kis ördög. Sajnos mostanában nagyon ingerült vagyok és dühös, és ha kinyitom a számat, és olyat mondok, akkor ott pillanatok alatt háború tör ki. Nem viselkedtem jól, szégyellem is, de legalább megtörtént az első kizavarás óra alól... xD ilyen még nem volt, és remélem nem is lesz, mert nem vagyok büszke rá!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése