Szeretem a Musicalt, főleg azt amely igazán érzelmes és van mondanivalója. Aminek részletét ide leírtam, az is egy gyönyörű dal, nagyon szép, de ugyanakkor szomorú is. Nekem személy szerint az egyik kedvencem. Gyönyörű lett úgy gondolom! ^^ Mindenkinek ajánlom szeretettel, de meghallgatva még jobb lesz, szóval itt egy link, melyben a női szerep (Elisabeth) nem hallható, de szándékosan ezt linkeltem be, mert így "naturba", szerintem sokkal-sokkal jobb :) Sok szeretettel ajánlom, Bereczki Zoltán fantasztikus!! ^^
F. József: Ha mindig túl nagyra törsz, úgy az keveset se ér!
Elisabeth: Tán te vagy kishitű!
F. József: Egymásra jól vigyáznunk - csak az legyen a cél!
Elisabeth: Milyen roppant egyszerű!
Együtt: Próbáld meg egyszer, és az én szememmel láss -
akkor tán érthetnénk mégis majd egymást!
Fáradt gályák éjnek tengerén,
de a célunk már más, arra mész te, s erre én!
Kicsit összesodort az ár,
de a sors az elválaszt már -
mondd, miért sápadt így el bennünk a fény?
F.József: Ne bánts hát! Ne hagyj el, ne dobj el
hisz szeretnélek én!... Ne bánts hát! Ne hagyj el, ne dobj el
A magány nem segít!
Együtt: Kicsit összesodort az ár,
de a sors az elválaszt már!
Mondd, miért sápadt így el bennünk a fény?
F. József: Ne dobj el!
Elisabeth: No, hidd el; ami elmúlt, nincsen már!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése