Mindenkinek nagyon kedves, szép napot kívánok!!
A hónapok, a napok csak úgy repülnek, megint csak csütörtököt írunk, azaz lassan pénteket, amit szerintem még sokan rajtam kívül, egyáltalán nem bánnak. Jön a hétvége a pihenés, másoknak a buli, de akadnak olyanok is, kikre ugyanazok a szürke, átlagos napok várnak, magányosan...
Az én napjaim sem telnek sokkal színesebben...
Szeretett bátyám nem rég ment vissza Erdélybe, és mit ne mondjak....hiányzik is. Mellette muszáj / kell tartanom magamat.
Mikor elmegy, mindig olyan mintha összecsuklanék hirtelen. Mintha a "tartó gerenda" megszűnne létezni, de mindegy is...Tegnap volt drága Nii-samam névnapja(Milán), kit meg is köszöntöttünk telefonon, meg én még msn-en is, de személyesen jobb lett volna...
Mikor itthon volt, mentünk sokat sétálni, rengeteget hülyültünk, beszélgettünk, és terveztük, hogy elmegyünk focizni is a közeli parkba vagy/beton placcra, de sajnos a csúnya idő belerondított a tervünkbe. -.- Pedig foci labdát is vettünk a tescoba. :( *hüp-hüp... Azaz ő vette nekem ^^ Ahh! Nagyon szeretem Nii-samat!! :) Régen, mikor igazán sötét "korszakunk" volt, csak egymásra számíthattunk. Így hát én rá támaszkodtam, ő pedig rám. Ez a mai napig is így van úgy érzem. Szóval a foci az régi momentum nálunk. Gyerekként is sokat fociztunk együtt. Mindig én voltam a kapus, és ha gólt kaptam, mindig bevágtam a dúrcit és pityeregtem, mert gonosz Nii-sama kinevetett xD Huhh.....de rég is volt. Mégis olyan élesen megmaradtam bennem többek közt ezek az emlékképek is! Dee nem baj! Majd ha újra hazajön, majd bepótoljuk a focit! És...meglátjuk ki fog nevetni :P Jó lesz nagyon! Ha a két Fülöp elszabadul, kő kövön nem marad! :D
Na de visszatérve az utóbbi napokra, hát semmi olyan hűű de különleges nem történt velem... Tegnap segítettem egy idős úriembernek elpakolni a kis szatyrában a boltban, ahol én is nap mint nap megfordulok. Nagyon kedves volt. Kint az elpakoló pultnál, volt hely, de ő illedelemesen megkérdezte, arrébb menjen-e, hogy elférek-e. Mondtam, hogy igen, elférek, köszönöm. De az illedelmes úr, csak azért is, kicsit félre állt. Én pedig úgy tartom igazságosnak, hogy leszek én is olyan talpraesett, készséges nő, hogy felajánljam a segítségemet. El is fogadta, meglepte, hogy egy magamfajta fiatal lány leáll segíteni egy idős úrnak. Ugyanis ez ma már szinte Magyarországon sehol sem tapasztalható. Én legalábbis nem láttam még ilyet. A kedves, idős bácsi, megsimogatta a karomat, és halkan megjegyezte; " mikor majd ön éri el ezt a kort, jövök, és én segítek elpakolni". Mondta kedvesen, és pedig mosolyogva helyeseltem a dolgot. Jó érzés volt segíteni, de tényleg!
A mai nap meg olyan, semmilyen volt szinte. Legalábbis a nap az egy fantasztikus dolgozattal kezdődött, utána meg punnyadással. Gyakorlatunk volt ma is, mint minden csütörtökön, a másik suli egy külön részlegében. Ilyenkor mindenki gyalog vagy autóval ér be az órákra. Ma Rudi kocsijával mentem Monesszal az oldalamon. Nem kell mondanom, csupán fél órát késtünk és csak utána estünk be. Tettünk egy kis kitérőt megint.....Miért megint? Arról majd később xD
Szóval elmentünk tankolni kemény 500 ft-ért xD Drága Rudi husi cukorfalatom otthon hagyta a pénztárcáját xD Tankolás után elugrottunk a tesco-ba is, mert a "kis herceg" energiaitalra volt kiéhezve. Édes pasi nagyon. Jóképű, vonzó, humoros, menő. Egy álompasi szinte. :) (És én ültem mellette az autóban ^^ áhhhhhhh!!!!!) na de nem erről van szó :D A kis kiruccanás alatt a zene dübörgött az autóban mint az állat, Rudi még ráadásul rángatózott is az autóval, de élveztük! (jobbra-balra cikázás) Utána lassan beestünk az órára, de persze a tanárnak szinte fel sem tűnt! Perfektek voltunk megint. Nem ez volt az első eset...erre akartam visszatérni. Télen is ugyanígy eleresztettük magunkat, csak még Szabi, a másik osztálytársunk is ott volt. Ugyanezt játszottuk el, annyi nehézségi fokkal, hogy a jeges terepen csúszkáltunk az autóval össze-vissza, megpörgette rendesen az autót a Rudi, alias Rucek xD Nagyon nagy emlék maradt bennem! Jó volt, ahogy a mai nap is! ^^ Néha jó kicsit rosszalkodni, kikapcsolni, elfelejteni, megfeledkezni a a bajokról meg a feladatokról, a terhekről. Csupán azt sajnálom, hogy fél óra volt mindössze. Ki tudtunk volt autókázni a világból ha tehettük volna! De nem panaszkodom, tényleg jók voltunk! ^^ Jó csapat vagyunk mi így hárman is! ^^ Remélem még sok ilyen vagy hasonló alkalom lesz még, amit együtt tölthetünk! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése