A gonosz markában (fanfic)

Egy szép, mozgalmas város utcáján, két lány, Ayumi és Naoya igyekezve rohantak a késő este kezdődő Gazette-koncertre....
- Ayumi...nem tudom, hogy oda érünk-e...? - mondta a lány aggodalmasan.
- Oda érünk Cicca! - mondta Naoyának, kit csak "Cicca" neven becézett.

A lányok épphogy csak oda értek a koncertre. Fantasztikus helyszínen volt a koncert előadó hely. Rengeteg ember várta már türelmetlenül a koncert kezdetét, hogy láthassák szeretett csapatukat...
Ayumi és Naoya próbáltak furakodni a jobb hely érdekében, de sajnos a rengeteg elfogult Gazette fannal, nem tudtak szembe szállni.
- Ahh... ez sehogy sem jó így! -keseredett el Ayumi.
- Hát..nem igazán! - mondta halkan a másik lány.
Eközben a fényjátékok elhomályosodtak, teljes csönd és sötétség lett egy pillanat erejéig. A színpad függönyre vetítődött egy halvány fény, mely azt jelezte, megérkezett a várva várt banda, kikre több százezren vártak már. A függöny hirtelen mozdulattal legördült, akár egy színházi előadás előtt, és a csapattagok kedves és vidám hangulata tükröződött vissza a közönségre. A hatalmas rajongótábor egyszerre visított fel a tagok láttán. A két lány, Naoya és Ayumi pedig csak tárva nyitott szájjal tekintett fel az istenített tagokra, kik ragyogtak akár a gyémánt. A fiúk gyors üdvözlés és megtisztelés után, neki is kezdtek a koncertnek. A hangulat remek volt, ahogy a hőség is...
- Huhh...bocs Ayumi, ki kell mennem egy üdítőért. Kérsz valamit? - kérdezte Naoya.
- Honnan akarsz te innivalót szerezni Nao? - kérdezte vissza barátnőjét.
- MI? Nem hallak!! - mondta üvöltve vissza Naoya.
- Semmi! - válaszolt Ayumi, majd jelezte, hogy menjen csak üdítőért.

Naoya nagy nehezen ki kecmergett a tömegből. Gondolatai a körül jártak, hogy hogyan jut vissza barátnőjéhez...
Miközben folyosókon át kecmergett, nem talált egy kis büfét sem, de még automatát sem.
Telefonját kereste kis táskájában, majd menet közben egy férfiba ütközött bele..
- Uhh! Elnézést!! Azaz GOMENASAI! - helyesbítette a lány - elfelejtette, hogy Japánban van.
- Semmi baj! - mosolyodott el a férfi, ki japán eredete ellenére, kitűnően tudott magyarul.
- Ön magyarul is tud beszélni? - kérdezte érdeklődően Naoya.
- Igen, de nyugodtan tegezhetsz! Egy ilyen csinos lánynak, bármit megengedek! - mondta nevetve a férfi.
- Köszönöm! - mondta óvatosan, kissé elpirulva a lány, kinek közben kusza gondolatai voltak..."Egy ilyen csinos lánynak, bármit megengedek"...mit jelentsen az, hogy megengedek?" - gondolta a lány, kissé feldühödve.
- Valamit elhagytál netán? - kérdezte a férfi újra.
- Nos...nem én csak... - akadt meg a lány.
- Éhes vagy, vagy szomjas? Meghívhatlak? - rohanta meg a lányt zavarba ejtően.
- Igen, azaz nem...szóval a barátnőm ott van bent és .. megvárnám, mennem is kell... köszi mindent! - rohant volna el a lány, de a férfi kezénél fogva visszahúzta.
- Áu... na de.. - akart felháborodottan szemrehányást tenni az ismeretlen férfinak.
- Elnézést!! Bocsáss meg! Nem akarom, hogy elmenj! Nem akartalak bántani. - mondta illedelmesen, majd kezet csókolt a lánynak és folytatta. - Láthatnálak még valamikor?
- Nem tudom én... - akadt meg a szó újra a lányban.
- Itt a telefonszámom. Ha gondolod, hívj fel, és összefuthatunk! A nevem... Satsuya. - kacsintott a lányra majd elrohant.
A koncert végeztével a lányok közös otthonukba beszélgettek a különös idegenről.
-Mégis mit akar tőlem? - kérdezte elmélkedve Naoya.
-Vajon mit? Tetszel neki! Örülj ennek! - mondta biztatóan barátnője, majd tovább érdeklődött. - Mégis hogy néz ki? Hány éves?
- Hm... Hát jóképű, vonzó, magas! Haja félhosszú, fekete. Tekintete pedig vad. Nagyon titokzatos. Talpig feketében volt...
- Csodás pasi lehet! - olvadozott Ayumi. - Én a helyedbe biztos jobban megismerkednék vele! Szerintem te is gondold át! Végül is nem ragaszkodhatsz még mindig, tudod kihez... - javasolta Naoyának.
- Lehet igazad van. Holnap felhívom! Egyszer élünk! - köszönöm Ayumi! Te olyan jó vagy!!- Borult Ayumi nyakába, kivel szorosan átölelték egymást, majd elvonultak aludni.

A másnap, nem is történt a leírtakhoz képest másképp. Naoya felhívta a férfit, kiről csak annyit tudott, hogy Satsuya-nak hívják.
Aznap találkoztak is. Többszöri találkozásuk után, egy randi végére tekinthettünk be...
- Nagyon jó volt ma veled lenni Naoya. - mondta a lánynak, kinek arcát megsimogatta.
- Én is jól éreztem magam veled. - mosolyodott el a lány.
- Örülök. Nem akarsz egy kávéra esetleg feljönni hozzám? - rögtönözött a férfi.
- De! Szívesen! - válaszolt a lány.
Mikor a férfi lakására értek, Naoya és Satsuya megittak egy forró kávét. A férfi a lány mellé ült a kanapéra.
- Szép a lakásod Satsuya! Mégis mivel foglalkozol? Nem is meséltél még erről. - mondta a lány. Majd abban a pillanatban a férfi megcsókolta. Vad és ütemes csókot váltottak. A lány kissé meg volt ijedve, nem tudta mire vélni a férfi viselkedését. A kanapéra döntötte a lányt, kit hevesen csókolgatni kezdett.
- Satsuya! - szólította a férfit, ki nem törődve a lány kérésével, leszorította annak kezét és egyre erőszakosabbá vált.
- Satsuya!! Hagyd abba!! Lökte el a férfit magáról!! Mégis mi volt ez? Mit képzelsz? - dühödött fel a lány.
- Te mit képzelsz? Szerinted minek hívtalak fel ide? - mondta dühösen a férfi.
- Na azt hiszem én megyek! Nekem erre nincs szükségem! - vette fel kabátját majd indulni készült.
- Ne Naoya!! Várj! Kérlek!! ... Sajnálom! Nagyon durva voltam, nem akartam, sajnálom! Ne menj el! - kérte szépen a lányt, ki meggondolta magát és ott maradt még a férfinál.
A férfi többet azon az estén nem volt agresszív. Sőt. Különösen kedves volt és gyengéd. Közös mozizásuk után egy jót nevettek a filmen.
- Hát ez nagy volt! - mondta nevetve a lány.
- Igen, nekem is nagyon tetszett, de a te szépséged mindennél többet ér számomra.
Óvatosan odahajolt a lányhoz és szenvedélyesen megcsókolta. A lány sem ellenkezett a csókot illetően. A második csók alkalmával a lány elfordította fejét.
- Mi a baj? - valamit rosszul csinálok? - kérdezte aggódóan a lánytól.
- Nem! Nem veled van a baj... - mondta a lány, majd elhallgatott.
- Értem. Egy fiú van a dologba igaz? - kérdezte. A lány lehajtotta a fejét, ami egyértelmű válasz volt a férfi előtt.
- Hagyd, hogy elfeledtessem veled azt az embert. Kérlek Naoya... engedd! - mondta, majd újra megcsókolta. Óvatosan megszabadította ruháitól, majd gyengéd ölelések közepette szenvedélyes éjszakát töltöttek együtt. Naoyát inkább a vágy vezérelte, mintsem a szenvedélyes szerelem. Mégis odaadta magát a férfinak, gondolván, neki is jobb lesz. Másnap reggel egymás karjaiban ébredtek.
- Jó reggelt Naoya drága! - üdvözölte a lányt.
- Jó reggelt Satsuya! - válaszolt.- Mondd csak Satsuya! - kérdezett a lány kíváncsisággal.
- Igen? - tekintett rá Naoyára, majd rágyújtott egy szál cigarettára.
- Te hiszel az igaz szerelemben? - tekintett vissza a férfira.
- Nem tudom. Nem igazán. Talán. - mondta ridegen, érdektelenül, majd beleszívott egy slukkal a cigarettába.

A két barátnő egy közös ebéd között, beszélgettek a történtekről...;

- És mégis mit tudsz Nao álmaid pasijáról? - kérdezte jókedvűen Ayumi.
- Semmit. Azt levéve, hogy agresszív és erőszakos kissé. - mondta szomorúan a lány.
- Hogyhogy semmit? És mit jelentsen az, hogy agresszív? Ver téged? - aggódott Ayumi.
- Nem! Nem ver...még nem. De kissé erőszakos és durva...az ágyban is. Mintha szét akarna tépni.
- De azt is mondtad, hogy nem ismered...ez mit jelent Nao?
- Nem sokat tudok róla, ami nem a legjobb. Idegesít engem is. Folyton feketébe jár, és sosem nevet szinte...
- Muszáj neked folyton az erőszakos idiótákat kifognod Nao? - rázta a fejét Ayumi.
- Jaj Ayumi...
- Nem ártana utánanézni ennek az alaknak! Nem gondolod? Engem zavar, hogy a barátnőmet egy ilyen sötét és erőszakos alak karjai közt tudhatom. Na de ne aggódj! Kiderítem ki is ő!
- Ayumi!! Ne! Nem lenne szép dolog úgy érzem! - mondta megrémülve Naoya.
- Nyugi Nao Cicca! Kiderítem neked, hogy ki is ez az alak! Bízd rám!! - válaszolt Ayumi.

A megbeszéltek alapján el is kezdett magán akciójába Ayumi. Hála talpraesettségének, és ügyességének, kis idő múltán ki is derültek dolgok a férfiról. Aznap fel is hívta barátnőjét, és elmondta neki a megszerzett információkat. Ezt követően Naoya felment Satsuya lakására, hogy beszélhessen vele. Csengetett, majd kinyitotta Satsuya az ajtót.
- Naoya! Hát te? - kérdezte meglepetten a lányt.
- Szia Satsuya! - köszönt illedelmesen, majd besétált a házba.
- Zaklatottnak tűnsz. Baj van?
- Nem. Nem annyira. Szeretném tudni, ki vagy! Szerintem, mivel elvileg járunk, meg "szeretsz", jogomban áll tudni, ki vagy valójába!! - nézett szúrós tekintettel a férfira.
- Igazából nem értem, hogy ez most, hogy jött ide...- mondta a lánynak, kihez odalépett. Nyugtatásul megcsókolta Naoyát.
- Ne Satsuya! Komolyan kérdeztem! Ki vagy te valójában? - kérdezett újra rá a lány.
- Érdekes, hogy neked most lett ez olyan fontos! Csak nem kutakodtál utánam?
- Ami azt illeti de! És tudom, hogy valójában te egy...
- Én? Mi vagyok Naoya? - kérdezett haraggal, majd megfogta a lány karját erősen szorítva.
- Áhh...engedj el!! Ez fáj!! Nem vagy normális Satsuya! - üvöltött fel a lány.
- Én nem vagyok normális? Én? Nem tudom ki az aki folyton a másik szemébe hazudozott mind idáig...
Mi van Naoya? Nem bírod az erőszakot? Hiszen neked az a lételemed! ...
- Ez nem igaz...undorodom tőled! Engedj! - ellenkezett a lány.
- Eszem ágába sincs, elengedni téged! Mégis mit képzelsz?? - mondta szigorral a hangjában a férfi, ki a lány arcát végignyalta.
- Ne...hagyd ezt abba!! - csukta be Naoya a szemét.
- Nem élvezed? Hát persze, hogy nem! Még mindig az a seggfej jár a fejedbe...de majd én gondoskodom róla is! Mert te, az enyém vagy!! - mondta, majd kezdte letépni a ruhát a lányról.
- NE!! Hagyd abba és engedj el már!! - üvöltötte újra.
- Nem engedlek, megint az enyém leszel, ahogy mindörökre!! - mondta hevesen a lánynak.
- Soha!! Érted?? Soha!! Egyetlen embert szeretek, és őt tiszta szívből!!! Soha nem fogok senkit annyira szeretni mint őt!!!
A férfi már felemelte kezét, meg akarta ütni a lányt, mikor valaki hirtelen, annak kezét hátrarántotta. Megfogta Satsuyát nyakánál fogva, kit a falnak nyomott.
- Ha még egyszer kezet mersz emelni Naoyára, és ha még egyszer meglátlak a közelébe, akarata ellenére, én megöllek! Most meghagyom szánalmas életedet, de ne akard felhúzni Grimmjow Jaggerjackat, mert az életeddel fogsz fizetni érte. Remélem érthető voltam. - Mondta a kék hajú férfi, kinek szeméből iszonyatos dühöt lehetett kiolvasni. Azzal leeresztette Satsuyát, de erős keze még mindig annak nyakát szorította. Pillanatok alatt ki olthatta volna Satsuya életét. Óvatos és gúnyos mosolyt eresztett a férfira Grimmjow, majd hatalmas erővel a másik falnak dobta. Az azonnal elvesztette eszméletét.
Naoya eközben nem akart hinni szemének. Szíve ki akart esni a helyéről, újra a szeretett személyt láthatta maga előtt.
Grimmjow lehajtott fejjel, háttal állt a lánynak. Naoya is csak alig mert megszólalni...
- Én... - akadt meg a hang a lányban.
- Legközelebb jobban figyelj oda, hogy kivel állsz le! - mondta mérgesen a lánynak.
- Grimmjow... - hívta a férfit Naoya szenvedélyesen.
A férfi csak ott állt meredten, mire Naoya sétált oda teste tejes remegése mellett.
- Grimmjow...- szólította nevén újra a férfit, és közben megfogta annak kezét.
A férfi elrántotta kezét a lányétól, majd megszólalt:
- Nincs időm folyton veled foglalkozni. - mondta és hirtelen megfordult a lány felé, kinek arcát könnyek közt pillantotta meg. Tudta jól Naoya, mit jelentenek ezek a szavak.
- Szeretlek! - nyökögte ki száján a lány a szót, mit már nem egyszer hallott a férfi.
A lány becsukta szemét, próbált egy szintbe emelkedni a férfival, nyújtózkodott amennyire csak tudott. Majd megkérte Grimmjowot...
- Csókolj meg! Csókolj meg kérlek Grimmjow!...Kérlek! - könyörgött a lány.
A férfi egészen közel hajolt a lányhoz. Megszerette volna csókolni, de meghátrált. Nehezen tudott ellent mondani a kérésnek. Naoya mindössze egy meleg leheletet érzett száján, de nem csókot.
Mire a lány kinyitotta szemét, Grimmjow már nem volt ott. Elment. Naoya abban pillanatban földre rogyott...szűnhetetlenül zokogott.
Ayumi rohanva esett be az ajtón. Amint meglátta szeretett barátnőjét, átölelte azt és puszilgatni kezdte. Majd megszakadt a szíve, barátnőjét olyan állapotban látva.
- Itt volt Ayumi!! Itt volt!!! Itt volt Ő! - mondta a lány zaklatottan, összetörve.
- Tudom Cicca, tudom!! ...Semmi baj! - Szorosan ölelte és ringatta karjában barátnőjét. Egy pillanatig sem engedte el...

Backstreet Boys: On without you http://www.youtube.com/watch?v=DlZ3fjG6xvg

The End