Kiss...

^^

Yuu és Nao

Üdvözletem Mindenkinek!!

Azt hiszem nincs is mit mondanom, a képek melyeket Yuu-Chanom csinált rólunk, mindent elmondóak! Innen is Köszönöm Neki!!




Remélem minden kedves Barátom jól van, mi Yuu-val nagyon elvagyunk, tegnap csodás éjszakát töltöttünk együtt el!! ^^ NEM!! Nem úgy... Csak hangulatos volt nekem!! ^^ Nem is húzom az időt, majd jelentkezek!!

Minden Jót és További Szép Napot!!!
^^

Hírek 2.: Nyaralás

Üdvözletem!!

Mivel is kezdjem emberek?? -Talán az elejéről mindent!! ^^

Ma már szombatot írunk és én persze akár a denevér, éjjeli műszakba váltottam át. (Az agyam folyton jár... )
2010. július 24.-étől egészen 30.-áig NEM LESZEK! Szeretett barátnőmhöz megyek nyaralni Somodorba, (Yuu-chan) kinek szülinapját ünnepeljük meg!
Bejegyzések nem igen lesznek várhatóak, maximum fontosabb történésekről!
Ma tíz órára fodrászhoz is van időpontom, már alig várom! Új stílus, külsőleg egy "szebb" Naoya!(?) ^^" Kíváncsi leszek az eredményre :D Szerintem vagy meglepődök vagy tetszeni fogok magamnak... Ha meg fogok lepődni, akkor más is... és az azt jeleni gáz van a fejembe ... azaz a fejemmel x'DDD
És még drága Yuu-chanomnak is vennem kell ajándékot!! ^^ Valami igazán szépet akarok!!! ^^ Tudom is hogy mit már!!! :D
Na, de most mennem kell!! Majd leszek valamikor! Én most kicsit kikapcsolódom Yuu-val!! ^^ (tapi-nyali-hami-fali-pancsi-puszi...??:P)
De ha gépnél leszek, persze a számomra fontos emberekkel fogok beszélni!! :)
Idő van... már aludnom kéne nagyban!! ^^"
Ui: Új nevem is lett: NIRVANA x'D Eddig csak ezt hallottam vissza:
- "Képzeld! Pont ma láttam egy Nirvana pólót. Te jutottál eszembe... " vagy... " Ma hallottam egy Nirvana dalt a rádióban. Kapásból te rád gondoltam! " - hát igen... és jó úton vagyok! :P Mihez?
Nem tudom!! x"DD
Bocsi az összecsapott és igénytelen bejegyzésért!!

Köszönöm a figyelmet!!! Vigyázzatok magatokra!! ^^

Érzések 2.

Tegnap reggel fél nyolc után édesapám törte meg a csendet szobámba. Kétségbeesetten nézett rám, majd közölte, tönkrement a gép. Persze szerencsére nem volt semmi baja a laptopnak, csak néha tudni kell okosan használni. ;)
Nem feküdtem vissza aludni, előzőleg sem volt valami remek éjszakám, ugyanazon okból, amiért még most is fent vagyok.
Apukám iratait rendezgette mielőtt elindult volna, megkért tűzőgéppel rakjam egybe három oldalas, éppen aktuálisnak mondható papírjait. A feladat kivitelezése nem volt könnyű, hisz a gép nem mostani és kissé nehézkes volt egy kapcsolást is kierőszakolni belőle. Én sikeresen elvágtam a mutatóujjam tetejét. Akkor nem fáj annyira, szinte észre sem vettem... A feladat létrejött.
Miután a szülők elmentek dolgozni, megint enyém volt lakás. Be a zene, "ugrás" a gépre! Közben beejtettem egy vásárlást, haverokkal találkoztam, majd mikor hazaértem, pancsiztam egy jót, a meleg okozta hatások csökkentése érdekében. Kezeim szétáztak, a kis seb szinte láthatatlanná vált.
Az idő csak telt és telt. Egy számomra kedves beszélgetőpartneremet vártam türelmesen, de sehol sem volt. Egyre feszültebb és izgatottabb lettem. Hála Istennek megérkezett. Fogadtatása nem volt hétköznapi, alig vártam, hogy végre meg tudjam mi van vele.
Este nyolc óra után, folytatódott az amit tegnap lezártnak hittem. Kérdések persze mégis maradtak bennem, úgy éreztem meg kell tudnom dolgokat. Sikeresen ez meg is történt. Véglegesen kimondhatom, remélem, hogy vége...
Komoly beszélgetés zajlott, áthúzódott másnapra is. Nehéz súlyú témával és gondolatokkal, miután véget ért a kellemetlennek nem mondható megbeszélés, kicsit megkönnyebbültem.
Könnyebb volt mint tegnap. Több információval lettem gazdagabb, többet tudtam meg magamról, a rólam alkotott képről ami az illetőben formálódott. A megszokottnak megfelelően, rendes kerékvágásba elköszöntünk egymástól. Mintha nem történt volna semmi eget rengető.
A seb pedig most vörös, meg van duzzadva, és érzékenyebb mint valaha. Fáj. Vajon van köze a történtekhez, vagy puszta véletlen lenne?...

Köszönöm a Figyelmet!!

Érzések 1.

"Domino effektus"

Mondta egy illető nekem fél évvel ezelőtt, mikor megkérdeztem mi történik vele, az érzéseivel...
Akkor is értettem mire céloz konkrétan, de most, hogy engem is ilyen hatások érnek... Nehéz bármit is mondani. Mintha átélném azokat az érzéseket, amiket akkoriban az az illető. Bizalmatlanság, keserűség, torz nézetek, zavarodottság, lemondás... félelem.
Újra és újra csak ezt hallom vissza: "furcsa- érdekes- különleges" - Ezekkel jellemeznek, majd mikor rá kérdezek ezekre a kijelentésekre, válasz nincs nagyon: "Nem tudom megfogalmazni"
Tegnap sajnos nekem két "effektusom" is volt. Egyik követte a másikat, csak nehezen tudtam megőrizni nyugalmamat, olyan fájdalom kerített hatalmába. Nagy jelentőséggel igazán csak az egyik eset bír...:
"Jobb ez így" - hasít belém a gondolat, majd arcomról forró könny csordul le. Megint ezt átélni. Most mégis könnyebb valamivel. Nem fáj annyira. Azt hiszem.
Fülembe eközben egy kellemes dal gitárja cseng, megnyugtat és eltávolít a gondolatoktól melyek folyton megszállnak.
Már vagy huszadszorra hallgatom e csodás Nirvana dalt. Bár az érzelmeim nem igazán csillapodnak mégis ez jól esik most.
Ez az állapotom az a bizonyos: "Nem hallok, nem látok, nem beszélek " - érzés.
Dühöngök és forrok, úgy érzem az élet újabb kegyetlenség elé állított. Még egy töréspont az életemben.
Mára megint elteszem magam és újult erővel, de sebzetten köszöntöm a nyarat, melytől előzőleg is annyira féltem. Összegezve a megérzéseim most sem tévedtek... és még nincs vége...

Ezzel búcsúznék mára mindenkitől!
Köszönöm a figyelmet!

Filmajánló: Viharsziget

Viharsziget:

Martin Scorsese új filmje Dennis Lehane azonos című regényének adaptációja. A pszichothriller egy, a különösen veszélyes őrültek számára létesített elmegyógyintézetben játszódik, az 1950-es években. 1954-ben egy beteg titokzatos módon eltűnik a szigeten található Ashecliffe kórházból. Teddy Daniels rendőrbíró ( Leonardo DiCaprio) kapja meg az ügyet, és a megszállott nyomozás, amibe kezd, hamarosan egy csapat orvoshoz vezeti, akik minden jel szerint illegális gyógyszerkísérleteket folytatnak betegeiken. Amikor egy hurrikán söpör végig a szigeten, újabb veszélyes betegek tűnnek el a felfordulásban, Teddy pedig egyre kétségbe esettebb helyzetbe kerül – lassan a saját elméjének épségében sem hisz…

Megjegyzés: Ma, későn délután néztem meg a filmdrámát. Fantasztikus lett!! Ajánlom mindenkinek! Nekem nagyon tetszett. Még most is a hatása alatt vagyok!! 10/10!!

Közben egy újabb sokk! Hivatalosan is kijelenthetem: NEM VAGYOK NORMÁLIS! :P
Hívást kaptam ma, pontban 19:24-kor. A beszélgetésben ez volt:
Felvettem...

- Igen?
- Jó Napot Kívánok, Fülöp Dorinát keresem!
- Én vagyok Fülöp Dorina!
- Szia! Laci vagyok!
- Szia! Laci?
- Igen, Laci.
(egy kis csönd, majd megszólalok -.- ...)
- Öhm.. hát sok Lacit ismerek...
- Tudod S......!
- Ühm!! - lepődök meg egyértelmű hangon.
- Igen. Csak szólni akartam, ma nem leszek gépnél, mert tönkrement.
- Értem, köszönöm hogy szóltál!
- Amúgy, hogy vagy?
- Köszönöm, jól! És te?
- Én is nagyon jól szerencsére! Holnapra megpróbálom megszerelni a gépet, és akkor majd beszélünk!
- Rendben, és köszönöm!
- Nincs mit! Akkor holnap! Puszi, Vigyázz magadra Drága!
- Szia, Puszi, Te is!

Majd a telefont letettük. " Hát sok Lacit ismerek..." ????????? - komolyan mondom, néha elcsodálkozom az ostobaságomat! Fogadott Apum hívott! És én olyan illetlen voltam és flegma!! Utána persze nem tudtam mit kezdeni magammal, szétröhögtem az agyamat. Akkor viccesnek tűnt. Mentségemre váljon, hogy nem tudtam kivel beszélek! ^^""
Először hallottam hangját, és furcsa volt, de kellemes és fiatalos! ^^ Remélem nem haragszik rám! :(
Mindegy is, elnézést a kitérőért! Ezt muszáj volt elmesélnem! Örülök, hogy hívott. Hangja még most is a fülembe cseng! ^^

Köszönöm!

No, I don't have a gun...

Azt mondják az elmebeteg emberek egyben a legintelligensebbek is. - legalábbis nem egyszer hallottam vissza.
Kurt Cobain (1967. február 20. – 1994. április 5) , a Nirvana egykori frontembere és énekese beteg volt valóban, de ezt én az érzelmi szálakra visszavezetően jelenteném ki. Dalaival, nézeteivel beírta magát a zenetörténelembe, vele együtt pedig sok-sok millió rajongó is "meghalt", valahol belül.
Morbid és ijesztő egyszerre, hogy egy ekkora személyiség, sokak által elismert remek dalszövegíró és apa, miként juthatott el olyan mély pontig, hogy saját kezével vessen véget életének.
Lehetne ilyenkor vitatkozni naphosszat, hogy bátorság volt e részéről avagy gyengeség.
Én a magam részéről az arany közép utat választanám, ha véleményeznem kellene a történéseket.
Gondoljunk bele azért: Mekkora lélekenergia kellett ahhoz, hogy maga elé tartva a pisztolyt, annak tudatába, hogy véget vet életének, meghúzza a ravaszt? - Majd aztán jön a másik oldal. - Ilyen gyenge lett volna? Elmenekült saját félelmei és fájdalmai elől?
Engem elkeserít a története. Sajnálom, hogy egy ekkora kinccsel lettünk szegényebben világszerte, mint amilyen Ő is volt.
A zenét hallgatva, a dalszövegeket értelmezni próbálva, a videó klippeket elnézve, ha az ember kicsit ismeri az előzményeket; A vak is látja, mennyi és mekkora erővel bíró fájdalmat cipelt magával éveken keresztül. Én és a többi rajongó látja, hozzáteszem talán csak utólag.
Csupán figyelmesen kell nézni egy-egy elterjedtebb videóját, vagy a magán koncertjeit; Gyertyák, meghitt fény és hangulat, egy mikrofon és gazdája; kinek égszínkék tekintetéből a fájdalom szűrődik ki. Mosolyt csak alig csal az arcára, néha kósza pillantások jönnek elő, egy hátra tűrt tincs mozdulatai, majd újra az éneklés áll a központba. A termet az Ő fénye és hangja tölti ki.
Közben pedig pokoli fájdalmak törnek elő belőle - mindezt úgy - hogy ne a csapat és saját maga hírnevére menjen rá.
Az ő érzéseivel vajon ki foglalkozhatott? A drogos csapattársai? A felesége aki csak a pénzt látta benne? A menedzsere, aki minden erővel próbálta eltakarni Kurt belső lelki problémáit a világ és a rajongók elől???
A rajongókat, ha voltak/vannak igaziak, nem lehetett becsapni. Ugyanis ők Kurt-ből táplálkoztak, milliók szemébe példaképpé vált, mert egy valami abban az időben egyezett bennük: Az érzelmi világ.
Nézzük meg a "Come As You Are" - című dalt kicsit részletesen. (http://www.youtube.com/watch?v=vabnZ9-ex7o) - A videóban tökéletesen megfigyelhetőek azok a rejtett jelképek, melyek még napjainkban is jelen vannak. (kapzsiság, élet-halál, elszigeteltség, sötétség, magány, kilátástalanság, pénz, elmosódott képek és emlékek, inkognitó stb.) -
Mindig is úgy voltam ezzel a " Kurt Cobain és halála avagy a Nirvana összeomlása " - dologgal, hogy hogyha tehetném, vissza mennék az időbe és megpróbálnám megakadályozni a halálát, vagy kideríteni annak valós okát. Lehet újjal mutogatni azt hiszem erre meg amarra, egyrészt semmin sem változtat, másrészt pedig úgy érzem, abba az időbe igenis voltak - még ha közvetetten is - akik meg tudták volna akadályozni, hogy idáig fajuljon el a dolog.
Szerintem benne mindenki a pénzt látta. A sikert és hírnevet. Semmi szeretetet nem kapott. Érzéseit a drogok segítségével próbálta kordában tartani, de szíve ha mondhatjuk így, mégis "felmondta a szolgálatot". Teljes depresszió és magány vette körül a végére.
Hiszem, hogy mielőtt meghúzta a ravaszt, mindent alaposan átgondolt és mérlegelt. Ő sajnos így látta könnyebbnek. Nem bírta elviselni a kínzó fájdalmat, mely folyton üldözte és mardosta belül. Ez nem szégyen úgy érzem. Ez szomorú inkább, mert senki nem állt mellette. Ebbe szinte biztos vagyok. Márpedig magánynál kegyetlenebb és fájdalmasabb kín - igencsak kevés van.

Nem szaporítom a szót tovább, mindössze eszembe jutott Ő. Kurt. Nem ismertem, mégis néha hiányzik valami az által, hogy Ő sincs. A találgatások és kedélyek pedig még mindig nem csillapodnak. Megölte saját felesége? Öngyilkos lett? Igazából erre sajnos szerintem már nem kapunk választ.
Ma éjjel Ő volt elmém és lelkem főszereplője. Remélhetőleg ezzel rajtam kívül még rengeteg rajongó éveken át így lesz.

Köszönöm a figyelmet!

" Elvették tőlem az angyalt (akit úgy szerettem). Megölném magamat, hogy mindenki megfizessen... "

Említi dalszövegében rajongásom egyetlen személye: Marilyn Manson. ♥

Marilyn Manson - Coma Black - http://www.youtube.com/watch?v=jDO2TrYdM70


Akár egy éjjeli bagoly, ébren vagyok. Ülök és meredten nézek ki a fejemből. Tekintetemet ide-oda kapom - ha látok számomra különlegesnek tűnő dolgot - majd tétlenül egy helyben maradok, és mint aki jól végezte dolgát, tovább mosolygok.
Aztán van mikor úgy érzem, hogy a vér helyett az ereimbe méreg csörgedezik, mely olykor-olykor a fájdalom mellett más tüneteket is okoz. Egyre többször, néha ok nélkül dührohamok törnek rám. Egyik pillanatról a másikra. Olyan mintha egy űzött vad szállna testembe aki ki akar törni, megmutatván a világnak; honnan is fakad az a bizonyos "méreg".
Be kell valljam, volt már eset, hogy törtem-zúztam. Egyszer. Soha nem felejtem el. Egyedül voltam itthon és féltem. Magamtól. Féltem, saját magamba teszek kárt, olyan erő és düh lett úrrá rajtam akkor.
A dühroham szerintem nem betegség. Ez is csak egy állapot. Az elme és a lélek vérre menő harca szinte.
Elfojtott agresszió, feszültség, zavartság, kudarcok, kellemetlen tapasztalatok, fájdalmas emlékek visszamenőleg legtöbbször a gyermekkorig. Ezek együttes felelevenítése pár képkockában, percek alatt.
Én tudok magamon uralkodni. (Azt hiszem).
A feszültséget sajnos néha barátaim sínylik meg igazán. Akaratlanul is megbántom őket. Így voltam ezzel tegnap is! Egy kedves, imádni való lány - kit nagyon szeretek - megosztotta velem gondolatait, a problémám forrásáról és mondjuk ki; sajnos akkor nem egyeztek nézeteink, mely nekem újabb "kudarccal" ért fel.
Innen is szeretnék tőle elnézést kérni!! Nem viselkedtem megfelelően, nem akartam bántani!! Nagyon szeretem, és tudom, jót akart!! ♥
Sajnos nem egy kedves barátomat meglepem agressziómmal, a kikeléseimmel, melyeken bevallom, sokszor én lepődök meg legjobban. Nem akarom, hogy csalódjanak bennem!! Sajnálom, hogy ilyen rossz képet tudok mutatni, amúgy sem előnyös énemről.
Akik azt mondják erős vagyok, tévednek. Nem vagyok az. Inkább egy (rom)várhoz tudnám magamat hasonlítani. Kívülről igencsak masszívnak és keménynek tűnik. De ahogy egyre jobban befelé tarunk, nem vár más minket, csak sötétség, tátongó üresség, félelem, elhagyatottság. Mégis a legfontosabb, az az, hogy a falakon mindig szűrődik be fény. Hála barátaimnak!
Ezzel búcsúznék tőletek! Barátnőmtől még egyszer elnézést kérnék! Sajnálom a történteket! Remélem megbocsát majd nekem egyszer!!!

Jó éjszakát!

Az ember egy bonyolult lény.

Tisztelt Olvasók!!

Voltatok már úgy, hogy tudatosan olyat tettek ami nem helyes, de mégis belekezdtetek?

Én ma így voltam ezzel. Érdekes. Mindig is olyan ember voltam, akinek ha egy stabil nézete, álláspontja volt, az mellől nem tágított akármennyire is nehezen ment. Ilyenkor aztán ezerrel pörög az agy (jó esetben, ha meg van a józan is), hogy mégis mit műveltünk? Miért tettük meg? Mi késztetett arra minket, hogy nézeteinkkel és saját magunkkal szembeforduljunk? Hiba lenne csupán vagy csak emberi gyengeség?
Persze, nem kell ez esetben rosszra gondolni nálam. Semmi olyan bűnnek nevezhető dolgot nem tettem.(!!!) Pusztán eltűnődöm magamon, talán kicsit meg is hökkenek ostobaságomon, majd hirtelen, haloványan előjön belőlem az a bizonyos: " nem bántam meg " - érzés.
Na, de hol a határ? Hogy egy Ossian dalomat idézzem.. :

" Szemben az árral, dacolva a viharral,
Játék a tűzzel, megperzsel de nem zavar "

Ossian - Szemben az árral : http://www.youtube.com/watch?v=XH1qZe0p-Ck

Nyilván ez csak állapot. Remélhetőleg tudni fogom legközelebb kezelni a helyzetet. Ha pedig nem, akkor saját magammal lesz egy kellemetlen "beszélgetésem".
Ezzel búcsúzom mára! Esetlegesen, ha történne még valami érdekfeszítő velem, megírom!! ;)

További Szép Napot!!

Tank, csupa korlát és gát. Fájdalmak, viták és vád...

Énekli kedvenc, régi magyar rock együttesem az Ossian. Épp mérgelődöm, felháborodottan látom, a dalszöveg nem egyezik a dalban hallottakkal. Én tankot hallok, a net pedig "tabuk"-at ír. Akkoriban mikor született ez a dal, nem volt szokás ilyen szleng szót berakni egy szövegbe szerintem, de mindegy. Csak érdekes. Talán én hallok rosszul, vagy csupán a szemem káprázik a fáradtságtól. Ossian - Nincs Menekvés [http://www.youtube.com/watch?v=hR47YVcbgTI]
Nem aludtam egy percet sem. Volt energiám átnézni a fanficimet is, és javítani rajta amit kellett, valamint tűrhető minőségben feldobni is.
Egész éjjel forgolódtam, gondolkodtam. Talán a meleg tett be nekem, de valamiért nem tudtam szemem lehunyni. Bekapcsoltam a zenelejátszómat és annak segítségével próbáltam nyugtatni magam. A nyugtatás szó, talán túlzás, de a dallamok amilyen gyorsan a fülembe értek, olyan mélyen hatoltak a lelkemig. Két szó járt a fejembe akaratlanul is...
"Fázva forró nyárban. 36 fok örökös lázban!
Könnyek arcomon. Elrontott dolgok súlya a vállamon!" - tökéletes jellemzés erre az éjszakámra.
Majdnem el is felejtettem mondani! ^^ A tegnapi napom igazán jó volt! Kedves barátom, Ditt tegnap reggel, egy kedves kis üzenettel ébresztett! Valamint délután felhívott telefonon!! Nos... ha lenne most pirulós jelem, biztos betenném ide!! Addig is: ":$" Jó volt hallani a hangját és ma délben hívni fog megint!! Juhhhééé!! Mennyei hangja van!! Innen is üzenném neki, ha olvassa: Köszönöm szépen!! ^^
Éjfél után nem sokkal, a telefonom rezgett meg. "Új üzenet". Fogalmam nem volt ki lehet az az "okos" - már elnézést - aki ilyenkor küld nekem sms-t. Egyértelmű most már. Olyan küldte, aki tudta, hogy éjjeli bagoly vagyok!! ^^ Tisztelt Shadow barátom köszöntött. Jólesett az, hogy írt. Egy mondat volt szinte, de annál többet mondó: " szeretünk mind a hárman. (Ada, Kaze, Shadi :3) " - nem kell mondanom, nagyon jólesett! Imádom őket! ^^ Nagyon örülök, hogy gondoltak rám!! :) Nekik is köszönöm!
Nem sokára viszont neki állok készülődni. Be kell mennem a városba, délre jó lenne hazaérni azért! :( Ilyen melegbe nagyon nincs kedvem városnézegetéshez valahogy.
Még kényeztetem magam egy-két Ossian slágerrel, aztán alszom egyet 8-9-ig. ^^"

Sajnos most többel nem tudok szolgálni. Kellemes Napot előre is Minden Kedves Olvasómnak!
Köszönöm a figyelmet!! :)
---

Fanfic 2. rész!! [Még mindig nincs cím! :( ]

Műfaj: Hentai, Ecchi shoujo
Korhatár: +16
Szerző: Naoya
Szereplők: Naoya, Grimmjow Jaggerjack, Yuuki Ai, Kuchiki Byakuya, Ayumi


Előzmények: (első rész) http://naoyachan20.blogspot.com/2010/06/fanfic-es-meg-nincs-cime-xd-varom.html

Másnap a tanácsteremben Naoya egy ismerős hangra lett figyelmes, mely őt szólítgatta:

- Nao!! Nao cica ébredj!! - mondta Yuuki, a lány munkatársa és barátnője.
- Mmm... fent vagyok! - nyitotta ki szemét Naoya.
- Látom! Nem a tanácsterem asztalán kellene álmodoznod! Csak nem volt hosszú éjszakád Nao? - érdeklődött kíváncsian a barna.
- Ctt! Yuu! Ne magadból indulj ki légy szíves! Hagyj most kérlek! - mondta keseredetten.
Yuuki a széket maga alá rakva, odacsúszott barátnőjéhez, majd tovább faggatta.
- Nao... valami baj van? Hm? - simogatta meg barátnője haját.
- Yuu... Úgy érzem Grimmjownak csak arra kellek!! - tört ki a lány.
- Jajj Nao! Szerintem ezt százszor átbeszéltük! Az az alak nem hozzád való, fogd fel! - háborodott fel Yuu.
- De értsd már meg, hogy szeretem!! Szükségem van rá! - mentegetőzött Naoya.
- Nem. Neked egy alapos agymosásra lenne szükséged. Nem tudom, nálunk ilyen baj nincs Byakuyával.
- Persze hogy nincs! - emelte fel a hangját - Mert ti csak azt tudjátok csinálni, mi pedig... - akadt meg bizonytalan hangon Naoya.
- Ti pedig mi, Nao? Hát ez az! Grimmjow egy egy éjszakás kalandra csábít aztán meg ellök. Meddig akarod még ezt csinálni? Elhiszem, hogy nem tudsz nemet mondani neki, én se tudok Byakuyának! - nevetett fel Yuuki.
- Ctt.. - jött újra az elégedetlen hang ki Naoya szájából. Egy gyors mozdulattal felállt az asztaltól, de hirtelen forogni kezdett körülötte a világ.
- Yuu...azt hiszem... - esett össze.
- Nao!! Naoo!!! - ijedten próbálta ébresztgetni barátnőjét.

Pár órával később Naoya az ápolószoba ágyán ébredt meg. Résnyire tudta kinyitni szemét, halvány, kissé zavaros vonalak rajzolódtak ki. Először Yuuki arca volt kivehető.
- Nao! Végre! A szívrohamot hoztad rám! Elájultál emlékszel? Még egy ilyen és nem tudom mit csinálok veled! - mondta barátnője szemrehányóan.
- Fáj a fejem Yuu... Muszáj üvöltöznöd?
- Mégis mikor ettél utoljára Naoya? - kérdezte újra a barna.
- Nem tudom... - tekintett az ablak felé a lány, majd hirtelen egy hatos jel volt kiolvasható szeme előtt. Grimmjow állt az ablaknál zsebre tett kézzel, és csak merengett ki az ablakon.
- Grimmi? - törölte meg fáradt szemeit a lány, hogy jobban kivesse a még homályos alakot.
- Nem Grimmi! Alvás van! - oltotta le Yuuki, majd egy mély és szigor hang szólalt meg az ablak felől.
- Nem hallottad mit mondott Naoya? - fordult meg majd gyilkos tekintete Yuuki szemébe meredt. - Engem hívott. Menj ki! Beszélni akarok Naoyával. - mondta rezzenéstelen arccal.
- Nem hagyom veled! Te folyton bántod, csak a bajt hozod rá! - vágta rá Yuuki.
A vitát hirtelen egy ajtó nyikorgás törte meg. Az ajtón Kuchiki Byakuya jött be. Körülnézett, majd egy óvatos kérdést tett fel:
- Itt meg mi folyik? A folyosó végéről lehet hallani a hangodat Yuuki Ai! - intette le a lányt.
- Elnézést Uram! Én csak... - folytatta volna a lány, de Grimmjow félbeszakította.
- Szeretnék beszélni Naoyával öt perc erejéig! Semmi mást nem kértem. - mondta mérgesen a férfi.
Byakuya a betegre tekintett kinek szemeiben a fáradtság mellett, halovány csillogás volt kiolvasható, jelezvén, ő is akar beszélni az érintett féllel. Ezzel Byakuya távozást parancsolt Yuuki Ai-nak, ki engedelmesen kivonult a szobából.
- Grimmjow! Remélem tudod, hol a helyed! - emlékeztette a férfit Byakuya.
Válasz nem volt. Kuchiki Byakuya hátat fordított, majd ő is elvonult.
Naoya tekintete megint csak a fal felé meredt. Nem mert ránézni Grimmjowra, félt a szemrehányástól és a bekövetkezni valósuló vitától.
Grimmjow jó pár percig ugyanúgy az ablakon nézett ki. Nem tudta, mit kellene mondania a lánynak. Mégis belekezdett mondókájába.
- Mi volt ezzel a célod megint? - fordult a lány felé.
- Tessék? Grimmjow én...
- Igen, te! Ha akarod két kezemmel öllek meg! Ennyire erre vágysz ? Ez a célod? - vágta a szemébe a kellemetlen kérdéseket a lánynak.
- Nem Grimmjow! Én ... nem is tudom. Kimerültem. Nem akartam ekkora felhajtást... Amire én vágyom, az nem az hogy meghaljak! Te vagy az, amire vágyom! - magyarázkodott Naoya.
- Mégis mit vársz tőlem?
- Szeress! - nyögte halkan ki a lány. - Csak próbáld meg! Ne kelljen azt éreznem, hogy csak arra kellek neked!
- Eddig sem csak arra kellettél tudtommal...! - visszakozott a férfi.
- Ez nem igaz Grimmjow! Te is tudod! Múltkor mikor én ...
- Nem kell emlékeztetned! Tudom mi volt akkor! - tekintett a lány szürke szemeibe, majd odasétált hozzá. Megsimogatta Naoya arcát ki rá nézett kikerekedett szemmel.
- Szeretlek Grimmjow! - mondta szomorúan, majd a férfi egészen forró csókkal válaszolt a lánynak. A lány magához húzta a férfit, ki nem ellenkezett. Szorosan átölelte a lányt és azt mondta:
- Többet nem akarok még egy ilyen esetet! - mondta aggódónak tűnve.
- Nem lesz! - mosolyodott el a lány. Mintha a színe is sokkal kedvezőbbé vált volna. Olyan volt mintha a forróság melyet Grimmjow adott számára, nem csak belül, de kívül is fűtötte volna.
- Most pihenj, aludj kicsit! Nem volna hátrány ha összeszednéd magad! - mondta a férfi.
- Kérlek ne menj még! - kapaszkodott a férfi ruhájába.
- Mennem kell. Öt percről volt szó. Sajnálom. - válaszolt ridegen.
- Mikor látlak újra? - érdeklődött a lány.
- Nem tudom. Biztos látjuk egymást még, ne aggódj! - nyugtatta a férfi. Közel hajolt a lányhoz, és váltottak egy újabb forró csókot. Miközben a férfi útnak indult volna, a lány szorosan annak kezét szorongatta.
- Mennem kell. - nézett a lány szemébe, kezük elvált egymástól.

Következő nap Byakuya hívta elbeszélgetésre Naoyát.

- Ülj le Naoya. - parancsolta főnöke annak.
- Rendben. - válaszolta, majd Byakuya folytatta:

- Ugye tudod, hogy el kellene, hogy tiltsalak Grimmjowtól?!
- De miért?? - illetődött meg a lány.
- Te is tudod Naoya. Ő nem mi közülünk való. El kellene pusztítanunk. Ha kitudódna, hogy te és ő...
- De nem fog!! - mondta a lány emelt hangon.
- Nem tudhatod!!! - reagált a Byakuya - Ahogy azt sem, hogy mi a terve, hogy miért van egyáltalán veled!! Tartsd nyitva a szemedet Naoya!! - figyelmeztette a lányt.
- Ez nem igaz! Grimmjow szeret engem!! - mondta mérgesen Nao.
- Látom tökéletesen elcsábított téged!! Remélem nem fog kihatni a feladataidra és munkádra ez. - reagált Byakuya.
- Nem fog... - jött a válasz.
- El is várom. Nem engedhetsz meg magadnak ekkora luxust. Így is túllépted a határt.
- Tudom. - hajtotta le a fejét Naoya.

Byakuya az ajtón távozva utolsó pillantást vetett a lányra.

Eközben Yuuki gondolkodott. Yuuki köztudottan nem kedvelte Grimmjowot. Betegesen ellent mondott Naoyával való viszonyuknak. Nézetei a tettlegességig fajultak.

" El kell választanom Naoyát Grimmjowtól!! És már tudom is, hogy hogyan!! " - mosolyodott el a lány, majd a telefont elővéve Ayumi számát kereste ki. A zöld gomb megnyomásával hívást kezdeményezett.
- Igen? - szólt bele Ayumi.
- Szia Ayumi!!! Yuuki vagyok!!
- Szia!! Miben lehetek a szolgálatodra?? - kérdezte illedelmesen a fekete hajú.
- Hát inkább Grimmjow szolgálatára! Nem is tudtad Ayumi? Grimmjow téged keres!!
- Engem? Grimmi? Miért? Hol? - tört ki a lány, ki nagy rajongója volt az espadanak.
- Nem tudom, de biztos okkal. Nekem mondta, hogy látni akar. - mosolyodott el a telefon mögött Yuuki.
- Hova kell mennem?? - kérdezte izgatottan Ayumi.
- Pontosan? Öhm, nem tudom, keresd meg a kis melléképületbe. Általában ott tartózkodik. Már vár rád szerintem.
- Ahh köszi Yuuki. Köszönöm!!! - hálálkodott Ayumi.
- Örömmel! - válaszolta, majd azzal letette a telefont.

Ayumi, ahogy csak tudta, összekapta magát és már rohant is. A melléképületbe érve, a hallottak szerint, Grimmjow valóban ott volt.

- Grimmi!!! - nevetett fel a lány örömében.
- Mit akarsz? - kérdezte közönyösen.
- Öhm..látni akartál nem? - vörösödött a lány.
- Senkit sem akarok én látni! - vágta rá szokásos modorával, de a lány füle mellett az elsuhant.

Odasétált a férfihoz, megsimogatta annak formás, kidolgozott hátsóját. Grimmjow tekintete meglepődöttséget tükröződött, nem tudta mire vélni a lány viselkedését.
Ayumi nem húzta az időt. Belemarkolt a férfi ciánkék hajába, majd szenvedélyesen megcsókolta.
Eközben az ajtóban Naoya állt megtört tekintettel.
- Grimmjow... ? - szólt a lány gyengéd, de annál fájdalmasabb hangon.
A férfi gyorsan elrántotta a lány kezét magáról, kikerekedett tekintete Naoyát figyelte, ki könnyeiben elúsztatva, kétségbeesett tekintettel nézett Grimmjowra. A lány azonnal távozott az ajtón. Dühe futásra ösztökélte. A férfi utána rohant. Jó pár méter után a lány már nem bírta fizikailag. Egy, a már használaton kívüli épületbe értek.
- Naoya!! Állj meg!! - üvöltötte.
- Nem!!! Hagyj!! - vette tempósabbra az ütemet újra, de Grimmjow a karjánál fogva visszahúzta, majd érthetetlen tett vezérelte. Egy forró csókot nyomott Naoya ajkára.
- Ühhmmm!!! Ne!!! - ellenkezett a lány. - Mégis mit művelsz?? - azzal a férfi újra megcsókolta a lányt.
- Szeretkezz velem Naoya!! - a falnak nyomta a lányt, majd keze automatikusan annak combjai közt kezdett dolgozni.
- Hahh... ne..ee.. hh - nyökögte a lány.
A férfi próbálta ezáltal a lány gondolatait elterelni a történtekről.
- Ne Grimmjow!! Kérlek!! - kezdett még jobban zokogni a lány. A férfi gúnyos mosolyt hintett arcára, majd egy utolsó "löketet" adott kezével a lány testére.
- Ahh! - lihegett a lány, majd a férfi elvált annak testétől.
- Hm... - komolyodott el Grimmjow egy perc erejéig, majd egyik pillanatról a másikra hatalmas nevetésbe tört ki. Naoya ijedt arccal tekintett fel Grimmjow égszínkék szemébe.
- Ha megengeded, befejezem azt amit Ayumival kezdtem el! - mondta, majd ökle hatalmas erővel a falba csapódott. Naoya megremegett a váratlan kitöréstől.
Grimmjow közel hajolt a lányhoz, megfogta annak állát, majd maga felé fordította.
- Naoya... - mondta szomorúan, és pillanatok alatt eltűnt.

Aznap este Ayumival a szobában töltötte az éjszakát Grimmjow. Hevesen tépte, szaggatta le a lányról ruhákat, jó pár sake legörgetése után.
A lány alig várta a pillanatot, hogy együtt lehessen a férfival kibe titkon szerelmes volt.
- Gri..immi....csináld így!! - kérte a férfit. Grimmjow egyik tettét a másik követte. Egyik lökés a másik után. Teljes lendülettel eggyé vált a lánnyal, néhol durva, erős nyomóhatással.
- Ahh Grimmjow...ez fáj!! Lassíts!! - kérte a lány, de a férfi mintha nem hallotta volna meg annak szavát. A gondolatai azonban Naoya felé jártak, önkívületben, magán uralkodni nem tudó férfi lépett Grimmjow testébe. Mintha Ayumi helyébe Naoyát látta volna. Ayumi formás melleit, nyakát kezdte el harapni, nyaldosni, majd egyetlen szót ejtett ki száján a férfi:
- Naaoyaa... - a lány mikor meghallotta e nevet, tudta mi is van a háttérben. Mégsem tudott ellent mondani a férfinak. Ölelgette, csókolgatta, engedte, hogy széttépje őt Grimmjow a Naoya után okozta vágytól.

"Grimmjow. Szeretlek, de neked más lakozik a szívedbe... Naoya. Nem fogok meghátrálni, mert most legalább az enyém vagy Grimmjow! Az én karjaimban találtad meg a vigaszt. Sajnálom Naoya!!" - gondolta Ayumi, majd együttlétük tovább folytatódott.

folyt.köv...
--------

Vidám napok...

Tisztelt Olvasó(k)!!

Bevallom, lustán írom e soraimat, szóval nagy kifejezőeszközzel szerintem most nem tudok szolgálni ... =^-^=
Még mielőtt belemerülnék nagyon az írásba, örömmel jelentem, Ayumi barátnőm előkerült, bár most is hiányolnom kell technikai okok által... :'( Innen is üzenném neki, hogy nagyon szeretem!! ^^
Ezzel a bejegyzéssel kissé megkéstem, nem is keveset, ezért elnézéseteket kérem!! Az utóbbi napok igen csak örvényszerűen teltek el. Hol sütött rám a nap, hol pedig gomolyfelhők gyűltek felém. Sokszor azt hittem megszakadok. Viták-viták hátán, félreértések, érzelmi zavarok, kilátástalanságok voltak úrrá napjaimon. Ezt talán barátaim érzékelhették a legjobban.(Ditt, Szüszike, Black Princess, Ayumi Cicca, Kaze-sama)
Ezekben a napokban bátyámat is támasztgatnom kellet, mely legtöbbször nem járt nagy sikerrel, ez engem is kimerített. Nagyon remélem jól leszel Nii-sama!! :(
Aztán sok érdekes és tanulságos beszélgetésben is részem volt, Nővérkém (Black Princess) által. Nagyon szeretem azt a világot amelyben él. Meglát olyan dolgokat melyeket én sose fogok tudni. És akkor is még mindig az őrző-védő angyalom vagy!! Köszönöm!!!
Most már nagyjából rendeződnek körülöttem a dolgaim, soraim is talán jól alakulnak.... nagyon talán.... Persze ez mindig változik, szóval attól hogy most ezt írtam, már két percre rá, minden megváltozhat sajnos.
Yuu-Chan mondjuk most szegényem... neki is nehéz napjai vannak, de innen is puszilom és üzenem neki, hogy IMÁDOM, SZERETEM!! És köszönöm a bejegyzést, melyet blogján írt rólunk!!

http://yuukiai.wordpress.com/2010/07/06/sajtoskifli-sama/

Jahh!! ^^ Másik jó hírem, lehet szerelmes leszek hamarosan!!! ^^ Egy alakulóban lévő kapcsolatomon dolgozom még, és hát nah.... ^^""" Nem is folytatom tovább, mert olvadok!! Szorítsatok!! Kösziiiii!!! ^^
Komolyra fordítva a szót, egy bizonyos illetőt most már tényleg el szeretnék felejteni. Úgy érzem tényleg vége van... mindennek ami valaha is köztünk volt. Ő eldobott, én futottam utána, de mindhiába volt az egész. E mögött a "kapcsolat" mögött rengeteg fájdalom (az én részemről), vita, félreértés, harag, megalázkodás, könyörgés, erőfeszítés, hazugság lapul. Belefáradtam. Ami volt szép volt, de értelme .... semmi. Felesleges volt belekezdeni. Annyira nagyon semmi értelme nem volt! Megbántam!!!
Van más, aki már most jobban értékel és kedvel. Ezt figyelembe kell vennem és értékelnem kell!! És fogom is!! Innen is köszönöm az illetőnek!!! :)

Amit még meg akartam osztani veletek, az az, hogy végre végeztem a fanfictionnal, melyet elkezdtem írni cím nélkül. Elvileg valamelyik nap fel is dobom majd a folytatást, de ezen még gondolkodom én is!! :)
Szóval a nyaram igencsak "magányos" és néha unalmas, így napjaimat nagyrészt az alvás tölti ki, ami nem a legelőnyösebb... viszont... elmondhatom, hogy boldog vagyok!! Azaz kezdek arra felé tartani!! ^^

Jaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaajjj!! Most hívott Monesz barátnőm!! Hétfőn találkozom vele végre!! 10-kor tali a városba!! ^^ Nagyon hiányzik a kis édesem!! Csak egymásra támaszkodhattunk az utóbbi időszakokban... Soha nem gondoltam, hogy ilyen erős kapcsolat szövődik köztünk!! ^^ Jó lesz újra látni Őt!! Hiányzik!!! :'(

Közben előkerült egy kedvenc dalom is Phil Collins-tól. Az Another Day in Paradise. Nagyon szép és megható dal!! :)
http://www.youtube.com/watch?v=Qt2mbGP6vFI
Ez a dal a régi időkre emlékeztet... a múltra. A sok rossz között azok az éveim voltak a legboldogabbak akkor is!! Hiányzik abból a korszakból minden... az emberek, a hely ahol éltem, a ház, az emlékek... Még kislány voltam. ^^ De nem kesergünk!!! >.<"" :D Most elköszönnék.

Röviden ennyi, remélem minden kedves barátom jól van!! Puszi mindenkinek!!! ^^

Teljes zűrzavar....Mit rontottunk el?? :'(

Hát éjnek éjén elmondhatom, hogy a mai napomat sem zártam tiszta lappal. Egyszerűen hihetetlen, hogy velem mindig történik valami. Embereket ismerek meg, embereket veszítek el, szerelembe esek, fogadott apát kapok..... azaz inkább szerzek... És aztán idővel a gépezetbe porszem kerül, ami sosem a legelőnyösebb. De erről... később!!
Ditt barátomnak köszönöm a támogatást, hálás vagyok!!!!!

Ayuminak pedig ajánlom, hogy azonnal kerüljön elő mert nagyon nagyon aggódom!!!!

Köszönöm!!!!

folyt. köv...

Fogadott Apukámtól Kaptam!! ^^

"Feküdj az ágyba, betakarlak, Hunyd le a szemed, megcsókollak! Álmodj rózsát, szép világot, Álmodra majd én vigyázok! Távol vagyok, mégis veled, Ugye érzed, fogom kezed! PICILÁNYOM! SZERETLEK!!"

Köszönöm Apu!!! Én is szeretlek!!! ^^

Jóreggelt Mindenkinek!!

Ma, pontban 08:26-kor fogadott Apukám törte meg a csendet egy kedves sms-el, melyet nekem küldött és melyben ez állt: "Szia DRÁGA! Jó reggelt, szép napot! SZERETLEK! " - készséggel és örömmel válaszoltam vissza, hiszen nagyon jólesett a váratlan üzenete tőle. Bár tudtam volna még aludni, belegondolva, jobb is hogy megébredtem viszonylag korán, hiszen általában dél környékén kelek!! ^^'''' Az éjjelem megint csak igen érdekesnek volt mondható. Nem volt elég a bajom, még egy jó hírrel is gazdagodtam. Az illető aki 80%-ban megjelenik a blogomon és akiről írok, nos mint kiderült, egy olyan közösségi oldalon van fent, ahol én is regisztrálva vagyok. Az éjjel világosított fel erről Szüszike barátnőm (köszönöm!!), és a poén az, hogy ennek már vagy egy hete, szinte csak én nem tudtam. El nem tudom mondani milyen érzés kerített hatalmába akkor, mikor a tudatomig is elért a hír. Remegtem, a szívem ki akart esni a helyéről. Iszonyatos tempót diktált szívverésem. Olyat amilyet már rég tapasztaltam. Első gondolatom az volt, hogy azonnal el kell tüntetnem minden "jelet" amely rá utal és céloz..... Az adatlapomat is azonnal megváltoztattam. Eddig sem volt nagyon sok adat benne, de volt két idézet is mely rá utalt. Mivel nem egy közös ismerősünk van, és mivel a kereső azonnal az én nevemet dobja ki, egyértelmű hogy talán bele is olvasott a profilomba. Miért ne tette volna? Én is megtettem ugyanezt vele. A kedvem is elment az élettől. Zavar és irritál, hogy ott van. Nagyon. Barátnőm, Szüszike nem értette ezt és kedvesen próbált lebeszélni célomról, hogy többet mostanában fel nem lépek oda. Még ha nem is lát... akkor is a tudat!! Ott is nagyrészt Ő utána folytam, ha olvasta őket, szépet gondolhatott! :( Holott tényleg nem tudtam, hogy fent van ő is már egy hete!! o.O Nem is értem mi a francnak van ott? Nem az ő stílusa na mindegy. Biztos rosszul tudom akkor! ^^ Ezek után, keserű szájízzel próbáltam eltenni magamat mára, de így is csak kb. hajnali fél háromkor tudtam elaludni. Forgolódtam, melegem volt, kényelmetlen volt az ágy, és persze ő is zavart. Mintha menekülnék előle... A legijesztőbbek mégis a testem reakciói voltak, melyeket Ő váltott ki. Azt hittem el tudok tőle szakadni. Tévedtem? Eközben szépen lassan végre elaludtam. "Végre". Természetesen az álmomra is kihatott belső nyugtalanságom, ziláltságom. Róla álmodtam. Furcsa álom volt. Egy ismerősömmel beszélgettem álmomba, kiről kiderült, ismeri a fiút. Sőt, hogy szebben fogalmazzak ágy partnerek. Nem akartam elhinni amit mondott a lány nekem, ezáltal hatalmas vita keletkezett. Tudta, hogy ismerem az illetőt, azt is hogy mi által. Szemrehányást tettem a lánynak nem egyszer, és elmondtam neki, hogy rengeteg düh és méreg van bennem, melyek hatalmas erővel bírnak. (Ez mondjuk tényleg így van.) További vita folyt majd bebizonyította, hogy igenis ismeri az illetőt a lány. Megfogta telefonját, megcsörgette a fiút aki pár perc múlva vissza is hívta. Az ismerősöm csak ennyit mondott: "Ott van. Nézd meg és vedd fel ha nem hiszed, hogy vele voltam nem egyszer!" . Én azonnal felvettem a telefont. Egy kellemes, magabiztos hang szólalt meg benne. Ő volt az. (elvileg). "Itt vagyok Bogi. Mondd!" - mondta a fiú. Én pedig csak dermedten tartottam a telefont és lihegő, kissé nyökögő hangot adtam ki. Azt akartam ismerjen meg. De csak azt kérdezgette: "Itt vagy? Akkor ma este megyek." Aztán nem szóltunk bele a telefonba. És ezek után ébredtem meg az sms-re én!! ^^ Hát röviden ennyi lenne azt hiszem. Nem tudom kell-e ezeknek jelentőséget adni, engem mindenesetre akkor is nyugtalanít az egész.

És most egy FONTOS bejegyzés:

AYUMI CICCÁM!!!! Örülnék ha előkerülnél, ugyanis kezdek aggódni érted!!!!!! JELEZZ HA MEGVAGY!!!!!! KÖSZÖNÖM!!!! ^^
-------------------------