Érzések 1.

"Domino effektus"

Mondta egy illető nekem fél évvel ezelőtt, mikor megkérdeztem mi történik vele, az érzéseivel...
Akkor is értettem mire céloz konkrétan, de most, hogy engem is ilyen hatások érnek... Nehéz bármit is mondani. Mintha átélném azokat az érzéseket, amiket akkoriban az az illető. Bizalmatlanság, keserűség, torz nézetek, zavarodottság, lemondás... félelem.
Újra és újra csak ezt hallom vissza: "furcsa- érdekes- különleges" - Ezekkel jellemeznek, majd mikor rá kérdezek ezekre a kijelentésekre, válasz nincs nagyon: "Nem tudom megfogalmazni"
Tegnap sajnos nekem két "effektusom" is volt. Egyik követte a másikat, csak nehezen tudtam megőrizni nyugalmamat, olyan fájdalom kerített hatalmába. Nagy jelentőséggel igazán csak az egyik eset bír...:
"Jobb ez így" - hasít belém a gondolat, majd arcomról forró könny csordul le. Megint ezt átélni. Most mégis könnyebb valamivel. Nem fáj annyira. Azt hiszem.
Fülembe eközben egy kellemes dal gitárja cseng, megnyugtat és eltávolít a gondolatoktól melyek folyton megszállnak.
Már vagy huszadszorra hallgatom e csodás Nirvana dalt. Bár az érzelmeim nem igazán csillapodnak mégis ez jól esik most.
Ez az állapotom az a bizonyos: "Nem hallok, nem látok, nem beszélek " - érzés.
Dühöngök és forrok, úgy érzem az élet újabb kegyetlenség elé állított. Még egy töréspont az életemben.
Mára megint elteszem magam és újult erővel, de sebzetten köszöntöm a nyarat, melytől előzőleg is annyira féltem. Összegezve a megérzéseim most sem tévedtek... és még nincs vége...

Ezzel búcsúznék mára mindenkitől!
Köszönöm a figyelmet!