Szerelem vagy szeretet?

Bevallom engem is ez a kérdés nyugtalanít már jó ideje. Hosszú ideje.
Talán én látok rosszul és hiba, hogy fontosnak tartom, hogy egy kapcsolatban mindkét részről éljen a szerelem. (!) De előbb tisztázzuk magunkba, hogy mi is az a szerelem? Talán az, amit az egyik fél általában hiányol a párjából. Hiszen oly könnyen észre lehet venni hiányát. Nincs az az aggódás, az a fény az illető szemében, nincs az bizsergés, az a lélekremegtető és, - a legjobb esetben - kellemes érzés.
Ilyenkor mit gondoljon az a fél, aki ezeket tapasztalja? Ő a hibás! Mi hiányozhat saját magából, hogy nincs meg szíve választottjának ugyanez az érzés?

Tanulmányozgatni próbáltam interneten ezt a kérdést, valamint ismerősöktől/barátoktól is kértem véleményt. Ki mit gondol? A legtöbb esetben sajnos kellemetlen eredményt kaptam. Összességében az emberek 80%-a szakítana az illetővel, aki mondjuk ki: Nem szerelmes.
Talán én is ezt tenném, ha lenne elég erőm, bátorságom, ha önző módon csak magamat nézném. De ez nem olyan könnyű...

Bennem egy kérdés lappang. Milyen kapcsolat az, ahol nincs szerelem? Az mi akkor? Mi értelme van az egésznek?

Aztán, mivel ilyenkor önző vagyok és nem akarom, hogy veszteség érjen valakit is, inkább kapaszkodom az utolsó madzagba is és elemzem a másik oldalt is...
Szerelmet erőltetni más emberre, nem illik, nem szabad!! Hiba és elronthat mindent. Aláírom. Tételezzük fel, hogy az adott személy (aki nem szerelmes), nagyon boldog, fontos számára Kedvese, teljesen megbízik Benne, úgy beszél Róla másoknak mint a világ legnagyobb csodája... - Nem elég?
Tényleg betegesen ragaszkodnunk kell ahhoz az érzéshez? Szereti az Illetőt, csak nem szerelemmel... Csupán, ennyi...

"Kinek a vesztesége vagy "hibája", ha nincs Szerelem?"
(by: Naoya)