Üdvözlet Kedves Olvasóim!!
Mostanában hetem ilyen balszerencsésen nem kezdődött...
Tegnap sikeresen összekaptam Szabival, Szabi haverjával (Navival) konkrétan összevesztem, de az éjszakát is rettegve töltöttem el. De mindent az elejéről...
Hétfőn lett volna konzultációnk az osztállyal, de mint kiderült, feleslegesen mentünk be négyen is... Így fogtam magam és bent maradtam barátnőmmel, Monesszal a városban és Rudival. Igaz Rudi a délelőtti órákban már levált tőlünk, de így is mindig voltak ismerősök akik hozzánk csapódtak. Mivel kora reggel engem bevitt Szabi az iskolától nem messze lévő színházpark utcájáig, arra gondoltam, hogy munka után is esetleg láthatnánk egymást, még ha 10 perc erejéig is...
Nem kell mondanom, a telefonom lemerült... Nem tudtam elérni. De kitartásom által, vagy 4 embernek kértem el telefonját telefont, hogy megtudjam cserélni a sim-kártyákat és meg tudjam csörrenten Szabit. Nem kell mondanom... A sim-kártyán nem volt rajta száma! Én idióta! -.-" De mindegy is, azóta gondoskodtam róla. Teljesen le voltam törve, munkaideje már rég lejárt, hagytam az egészet a francba...
Hazaértem, ráírtam msn-en, kiöntöttem a lelkem... fent volt, de választ nem kaptam, mintha a falnak "beszéltem" és siránkoztam volna. Kissé elöntött az ideg. Fogtam magam, majd leléptem. Egészen késő este írt csak rám. Feszült voltam, de nem rá voltam dühös, csak közben az idióta, egós Navival is nyíltan vitáztam facebook-on... Sajnos mégis minden haragom átterelődött Szabira. A legapróbb dolgokba is belekötöttem...
Szabival nem is értem min kaptunk össze. Azaz ha őszinte leszek, - bevallom - megint én reagáltam túl bizonyos dolgokat. Pénteken lesz Toldis osztálytalálkozója, melyet Ő is szervezett meg többek közt... Fogalmam nincs mikor ér haza, mivel nálam alszik majd. Aztán mondta, hogy a rendezvény után még beülnek egy helyre, és hogy engem is magával visz! Természetesen nemet mondtam, nincs kedvem menni sehova sem, majd kijelentettem, hogy ne égesse magát Velem. Erre aztán rendesen fennakadt, meg szóba jött az exbarátnője is általam, azzal is rendesen felhúztam... Nem tudom mi volt velem. Lényegében békésen váltunk el, de persze elnézést kértem a kirohanásomért...
Eljött az éjjel. Mániám a tej. (Dobozos, abból is iszok..) Így átvittem a szobámba és leraktam az asztalra, ahogy azelőtt is. Nemsokra rá megébredtem, és ittam egy pár kortyot. Folytassam? :) Kicsúszott a kezemből és egynegyede az ágyamon, a másik negyede az elosztóban kötött ki. Felhőtlenül boldog voltam. Feltöröltem, de nagyon sötét volt, csak remélni tudtam, hogy megúsztam... Hát nem. 10 perccel később sörcögésre meg égett szagra riadtam meg. Azonnal rohantam apumhoz át, szóltam majd Ő akadálymentesen mindent megoldott. De nagyon megijedtem. Nehezen aludtam csak vissza.
Iszonyat nehéz volt a tegnapi napom, most is fáradtnak érzem magam kicsit, holott tanulnom sem ártana, itt van a nyakamon a vizsga. Többet nem tudok mesélni... Jaj de! Még valami! Ma délelőtt.. anyumék szobájába bevittem a flakonos üdítőt ... Éppen ki akartam nyitni, de nem ment és kiesett a kezemből az elosztóra. Tiszta ideg voltam! Szerencsére nem jött le előzőleg a kupak, mert ha úgy esik le... Hát nekem megint végem ^^ "
Ez egy nagyon szerencsétlen hétnek indult el eddig, de biztos vizsgák miatti feszültség okozza ezeket a dolgokat, a botlásaimat... Mindenesetre vigyáznom kell jobban, mivel hosszú még a hét... ^^
[ Egyik legkedveltebb klippem, engem mindig felvidít! ;D ]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése