Teljes napok *-*

Hosszú volt ez a hétvége, de annál színesebb. Rég éreztem magam ilyen jól mint ez alkalommal, hiszen ritka volt az olyan nap vagy hét előzőleg, mikor ne vesztem volna össze Szabival.

Péntek: Délután ugyan kis késéssel, de fél 4 körül feljött hozzám Szabi a megbeszéltek szerint. Lepakolt, elhelyezkedett, kényelembe hozta magát, majd rövidesen egy hatalmas spagetti adaggal a pocakunkba és pezsgővel a kezünkbe, időt csúszva, de beestünk Panni barátunkhoz is a lakására.

Ott jó pár órát elbeszélgettünk, régi fényképeket nézegettünk, és az emlékek felidézése során sokszor az volt bennem, hogy ugyan velem oszt meg Szabi mindent és testben-lélekben közelebb állok hozzá mint bárki más, olyan mintha le lennék maradva Pannitól..

Egy ideig csak mosolyogtam és próbáltam "beleolvadni" mindenbe, de aztán csak azon kaptam magam, hogy kedvesen néz rám Szabi és simogat. Mintha tudta volna, hogy mi nyomja a lelkem. Szeretném én is úgy megismerni Őt, mint Panni. :( Furcsa érzés volt. Nem hiába volt most előző éjjel is rémálmom... De erre még visszatérek később.

Szóval aznap este elég későn estünk haza is, de egy kis meglepivel hamar feldobtam az esténket is. :))

Szombat: Kora reggel irány ki Toponárra a Muskátli vendéglőbe a Csocsó-versenyre! Nagyon vártam az eseményt, Szabi is izgatottabbnak tűnt egyre csak jobban. Elég korán érkeztünk, azaz pont időre, de mégis alig voltak akkor még ott. Aztán lassacskán minden más résztvevő megérkezett párosan-külön egyaránt. Nekikezdődött kis bemelegítés és pár sör legurítása után a verseny. Lényeg a lényeg.. Sajnos nagyon erős volt a mezőny, Szabiék pontatlanok voltak és mivel előzőleg kimerítették magukat, hamar erejüket vesztve hagyták el a színhelyet. Azaz jómagammal léptünk le, elmentünk fagyizni egy jót! :) Mindezek ellenére, nagyon jól éreztem magam és büszke vagyok Rá! Nem kispályásokkal küzdött, úgy gondolom a maga részéről amit tudott, megtett. Talán, legközelebb jobban sikerül! :)

Jelenleg vasárnapot írunk. Az egész hétvégém szépségét egy ronda álom, mondjuk ki, a félelmem akarta kettétörni, szerencsére sikertelenül. :) Szabi is nemrég ment haza tőlünk, de egy kis sütit még sikeresen megízleltettem vele!! ^^ Furcsa mód, még nem is hiányzik mellőlem annyira, mint általában. Félő, hogy ez nem tart sokáig.. ^^"

Az álmom:

Szabival egy közös lakásban éltünk együtt mely békés volt, hangulatos, olyan mint amilyet képzelni sem tudnék szebbnek talán..

A történések egyik pillanatról a másikra jönnek. Egyszercsak látom, hogy Szabi pakolja a ruháit, mire én:

- Hova mész??!! Miért pakolsz?

- Elmegyek Pannival kikapcsolódni és kicsit romantikázni!

- Tessék?

- A Pannussal leszek egy egész hetet!!

- Takarodj innen!! Most azonnal!! - reagáltam összetörve, de indulása előtt még pár szóval megfenyegetett.. ami csak hab volt a tortán.

- Viselkedj, ha nem akarod, hogy véget vessek végleg ennek a kapcsolatnak! - vágta a fejemhez végszóként, én pedig a vita után órákig sírva kóboroltam az utcákon.

Lényegében ennyi. Nem tartom riválisomnak Pannit, de tisztában vagyok dolgokkal. Most már lényegtelen is ez az álom, de akkor azon az éjjelen minden valósabbnak tűnt, mint hinnétek! Jó volt felébredni igazán!

Egy csomót tudnék még mesélni és részletekbe bonyolódni, viszont most lépek, iszonyatosan fáradt vagyok ,,ésés'' nagyon boldog!! ^^ :P